Most már nincs visszaút. Megyek Soundra. Ma besétáltam az egyik árusító helyre, és megvettem a a bérletet. Már most be vagyok tőle zsongva. Tervbe van véve, hogy ha lehetséges, akkor egész júliusra lemennénk a Balatonra. Fantasztikus lenne. Annyira várom már a nyarat. Addigra fogyni is tudok bőven.

Igen, igen, egy újabb design. AZ előzővel nem tudtam kiegyezni a kódolás miatt. Nem volt jó. Ez végre tetszik. Egyszerű, letisztult, semmi extra. Ígérem, ez már több ideig marad, mint elődei.

Petra, a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid. Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És innét kezdve pokollá válik az élete. Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?

Emlékszem, hogy tavaly ilyenkor mennyire magam alatt voltam az állítólagos barátaim miatt. A volt osztálytársaim nem voltak igazi barátok, csak osztálytársak, akikkel az időmet töltettem - ha persze az eszükbe jutott, hogy engem is meghívjanak. Azt már ekkor is tudtam, hogy rájuk nem számíthatok. Csak most tapasztaltam, tapasztalom meg igazán, milyen is, ha az ember olyanokkal van körülvéve, akiknek fontos.

Tegnap délután találkoztam Be.-vel, akivel több mint nyolc éve rendíthetetlenül közel állunk egymáshoz. Este beszéltem A.-val, szaktársammal, akivel nagyon jó barátok lettünk (mellette még két másik lánnyal), aki elhívott minket vidékre, hogy töltsünk nála pár napot. Olyan jól esett a kicsit szívemnek... Este mentem inni K.-vel, akit A.-n keresztül ismertem meg, és vele megint nagyon jól éreztem magam. Kezdünk egyre közelebb kerülni. Ha ez nem lett volna elég, a kocsmatúra alatt összefutottunk Ba.-val (volt osztálytárs, egyik, aki igaz barátnőm volt még a suliban is), és vele is nagyon jól éreztem magam. Már le is tisztáztuk, hogy együtt megyünk Soundra. Holnap meg is veszem a bérletet. Ráadásként még velük is tartottam a bulizni.

Hihetetlen , de két hónap után bulizhattam. Nem olyan jó helyen voltunk, de mégis élveztem. Jó volt végre kikapcsolódni ezután a másfél hónap szenvedés után.

Egy szó mint száz, végre rátaláltam azokra az emberekre, akik fontosak nekem. és én is fontos vagyok nekik. Ezért is imádom annyira az egyetemi életet, a Pázmányt. Neki köszönhetően ismertem ezeket az embereket. Anyum mindig azt mondta, hogy az egyetemi barátságok fognak mindig megmaradni. Most már látom, miért.

Igaz, csak egy hete volt őj kinézet, de hamar meguntam. Időval már egyáltalán nem tetszett. Ami a mostanit illeti, nem tudom, hogy valóban készen vagyok-e... Nem teljesen jó az összhang. Nagyon tetszik az oldalfejléc, de a kódolásról nem tudom ugyanezt elmondani. Így is nagyon megszenvedtem a css-sel,  de még mindig nem vagyok biztos benne, hogy ez-e a megfelelő modulháttér, betűtípus, stb. Ez így nem az igazi.

Egyenlőre mindenképp így marad, mivel megyek inni (wlt!), aztán majd holnap frissen, újult erővel változatok rajta, ha még mindig nem tetszik az összkép. A modulok rendezését még nem kezdtem el, az is még a jövő zenéje. A "nagy terveim" szép aprólékos léptekkel haladnak a megvalósulás felé.